Január 15-én abban a megtiszteltetésben lehetett része az osztályomnak, hogy az Igazgató úr kíséretében elmehettünk Teller Ede emléktáblájának avatására. Erre az eseményre a Honvéd utca és a Szalay utca kereszteződésénél került sor. Az emléktábla annak a háznak a falán van, ahol Teller Ede érettségijének letételéig élt. A táblát, amit Farkas Pál szobrász készített, Rogán Antal, az V. kerület polgármestere és Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatója avatta fel. A lepel lerántása előtt Hargittai István akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora arról beszélt, hogy Teller Ede élete és munkássága tanulságul szolgál a mai emberiségnek.
Ezután Jeffrey D. Levine, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének helyettese mondott beszédet, melyben Teller Edének "a szabad világ érdekében tett szolgálatait" emelte ki. Kovács József Teller Edének a Paksi Atomerőműben tett látogatását elevenítette fel, ahol az atomerőmű biztonsági kérdéseivel volt elfoglalva. A világhírű tudós nagyon meg volt elégedve a biztonsági rendszerrel, és állította, hogy a szakemberek képzettsége a világ élvonalába tartozik. De ki is volt Teller Ede?- kérdezhetnénk az utcákon sétálóktól, és nem sokan tudnának mit mondani. Teller Ede a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora. Ellenezte az atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat, és a "70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI). Az atombomba kifejlesztésében is részt vett, de a hidrogénbomba a fő érdeme. Sorolhatnánk még tetteit oldalakon keresztül, de a hely korlátozott. Végül még annyit, hogy Budapest újra gazdagabb lett egy emléktáblával, amivel most a „hidrogénbomba atyja” előtt tisztelgünk.
Veres Dániel